A reakcióink mindig mutatni akarnak nekünk valamit, ami bennünk zajlik. Amikor egy olyan negatív energia kerít hatalmába, mint a harag, akkor a következőképpen álljunk hozzá:
Próbáljunk hátralépni és függetleníteni magunkat az eseményektől, személyektől, történésektől, amik úgymond a haragunkat kiváltották. Nem szabad hagynunk, hogy a hang a fejünkben eltereljen minket a tényektől és belekapaszkodjon a külsőségekbe.
Kérdezzük meg magunktól:
Ki haragszik bennem? Mire vagy kire vagyok mérges? Most az egóm vagy a lelkem reagál? (Az egónk reagál, a lélek elfogad.) Ha az egóm reagál, az miért van? Talán mert az egónk szereti, ha kívülről támogatják, simogatják és fényesítik, míg utálja, ha ellenkezéssel, különbözőséggel vagy véleményezéssel találja szembe magát. Tehát ha az egóm reagál, az azt jelenti, hogy "kívülről" támadás alatt áll, azaz valami történik, amit nem szeret, ami nem tetszik neki. Ezért kiválaszt egyet a számtalan álarca közül, hogy azzal induljon csatába. Ezek például: haragos, dühös, csalódott, felháborodott, szégyenkező, védekező, támadó, értetlenkedő, áldozat stb. Ha ez megvan, akkor belekapaszkodik, és addig szorongat minket, amíg az érzelmeink teljesen el nem borítanak, és a hirtelen felhalmozódott energia egy hatalmas robbanás keretein belül végre távozik: azaz üvöltözünk, kiabálunk, csapkodunk és tombolunk.
A valóságban azonban egyszerűen csak olyan szituációkat élünk meg, melyek megmutatják, hogy hol van bennünk ellenállás, hol nem vagyunk egyensúlyban önmagunkkal. Például a harag esetében azt, hogy harag van bennem. És nem én haragszom, mert én nem vagyok a haragom, nem vagyok az érzésem, nem vagyok a gondolatom sem; ezek az érzések csupán bennem vannak, és én azonosítom magam velük, azaz úgy érzem, hogy haragszom, ahelyett, hogy azt mondanám, harag van bennem. És ha harag van bennem, akkor az egóm haraggal reagál. Ha szomorúság van bennem, akkor szomorúsággal, ha ítélet, akkor ítélettel reagál. Csak arra reagálunk, ami bennünk már megvan. Ha nincs bennem harag, akkor semmilyen szituáció sem fog haragot kiváltani belőlem, mert nincs bennem. Ahogy tüzet sem tudunk gyújtani szikra nélkül.
Ha szeretnénk megszabadulni ezen negatív energiáktól, akkor tudatosan magunkba kell néznünk és megkérdezni: Kire haragszom? Mit látok a tükörben? Azt, hogy haraggal reagálok egy külső szituációra, ami belőlem fakad. A szituáció semleges, ugyanis nem mindenki fog haraggal reagálni...sőt egyáltalán reagálni. És amíg a harag bennem ott van, addig bármilyen szituáció vagy ember ki tudja váltani, hogy a harag elborítson. És akkor is ott van, amikor épp nem haragszunk, csak alvó állapotban szunnyad mindaddig, amíg egy megfelelő ember vagy szituáció fel nem ébreszti.
A negatív reakciók feloldozhatóak, ha önmagunkba nézünk, és megkeressük azt, ami bennünk a haragot tartja. Minden ilyen érzelem mögött ott húzódik a mélyben egy eltemetett esemény, mely miatt a harag egyáltalán bennünk van. Mint egy lenyomat, amit akkor és ott feltapasztottunk a falra, és azóta folyamatosan előhúzzuk.
Például, ha egy gyerek mindig egyedül maradt esténként, mert a szülei dolgoztak, akkor számára az összes ember, aki nem ad neki elég szeretet, támogatást vagy figyelmet, az visszaidézi számára az akkori élményeket és a vele járó összes érzést; azaz a haragot, az elhagyottságérzést, a magányosságot és a szeretethiányt…ezért mindig haraggal fog reagálni. A belső harag mindig megnyilvánul, amint egy külső esemény lehetőséget biztosít számára. Pont úgy, ahogy a programozók beállítják a számítógépen, hogy ez és ez a gombkombináció, ezt és ezt a programot fogja bekapcsolni.
Amint van bátorságunk a lelkünk mélységébe bepillantani, és az ott eltemetett fájdalmakkal szembenézni, a trauma energiája, mert minden energia, felszabadul. Ahogy az akkori szituációt elfogadjuk és megbocsájtjuk, az érzés, mely hozzá tartozott távozik. És mivel a lenyomat eltűnt, többé semmi sem tudja bennünk bekapcsolni… nincs már harag bennem, mert elengedtem, így semmilyen szituáció vagy ember sem tud többé haragot kiváltani, mivel többé már nincs ott. Így tudjuk a haragot örökre száműzni az életünkből, hogy többé ne kelljen szenvednünk tőle és boldogságban élhessünk végre.
by ElsaSol Mindennapi Tudatosság 2018.02.28.
mindennapitudatossag.simplesite.com
mindennapitudatossag.com
Fb: Mindennapi tudatosság
Fotó: pinterest
