Búcsú Önmagunktól -két lény között szlalomozva, s az új felé száguldva
A Telihold őrült centrifugája felszabadította bennünk a lerakódásokat, az elfojtásokat, az összes el nem sírt könnyet és ki nem mondott szót. Ez a hét nem is való másra, mint az elfogadásra és elengedésre. És ebben nagyon erősen benne vagyunk MI magunk is! Most meglátjuk önmagunkat, s mindazt, akitől most búcsúzunk.
Sok mindent azért nem mertünk kimondani, átérezni vagy a szemébe nézni, mert ha ezt meglépjük, ha ezt megengedjük egy darab belőlünk távozik. S vajon ki is vagyok, ha ezt is elengedem magamból? Vajon ki marad a régiből, ha mindent lecserélek, felemelek, átalakítok?! És itt a pont: maradsz is és nem is. Te is vagy és nem is...és ez a legnehezebb szakasz, ahol a régi és az új közötti pillanatnyi légüres térben nem találjuk még önmagunkat. De a tinikort is megéltük, annál zavarosabb vízen már nem kelünk át legalább:) És hidd el, aki már nem akarsz lenni, aki már nem Te vagy, a mostani Te, arra már nincs szükséged...s akivé alakulsz? Na látod, ezt pont most, pont itt és pont Te döntöd el... hát nem csodálatos szabadság? Ki akarsz lenni, ezt kérdezi az Élet, és kezedbe adja a kulcsot, ami elvezet odáig:)
Áldásos megújulást, elengedést és újraálmodást!
Szeretettel, Elsa.
Elsa Sol- Mindennapi Tudatosság Mindennapi Tudatosság 2024.11.19.
Fotó pinterest
